Lássuk tehát. A történet nincs túlkomplikálva. XV. Lajos korában vagyunk, és négy unatkozó ráncospöcsű kitalálja, hogy ha már annyi pénzük van, akár baszhatnának is. Összedobnak jó sok ajrót, begyűjtenek néhány stricit és mádámot, akik felhajták nekik az alapanyagot: 4 ún. előadót (az ő dolguk, hogy faszveréshez illő történetekkel basszák el az üres időt), 8 kislányt (na, őket vajon minek?), 8 kisfiút és 8 férfit, akiknek hivatalos megnevezése nem más, mint: a baszók (nem, nem a kislányokat basszák, hanem a pénzes möszjőket, mert az jó nekik). Aztán visszavonulnak egy vidéki birtokra (az igazi jóarcság, hogy az asszonyt meg a kölköket is viszik, matrózsapka, vasalt ing), elsáncolják magukat egy kastélyban, aztán belecsapnak a lecsóba. A rend kedvéért szigorú szabályokat hoznak: reggel tízkor fiúbaszás, tizenegykor kislánybaszás satöbbi, szarni csak a kápolnában lehet, ott is csak engedéllyel (az értékes salakra, mint látni fogjuk, nagy szükség lesz), potyára baszni tilos, szabályszegésért bünti (szarevés, parázs, halál stb.), bár az egyébként is, ha épp úgy jön a kedv.

A lényeg mindig az asztalnál történik: az előadó mesél, közben pedig mindenki baszik, kakál, hugyál. A vén szarok nem fogják vissza magukat, úgyhogy hullanak a gyerkőcök rendesen, a végére a legtöbb meg is patkol.

Nem vicc, ennyi. Sznobizmusból szokás belemagyarázni mindenféle buzi filozófiát, de cserkész faszomra: tényleg csak ennyi. És most, a hosszú bevezető után lássunk egy kis szemelvényt a találomra felütött huszonkettedik nap történetéből:

"...A kávét Rosette, Sophie, Zelamir és Giton szolgálták fel. Curval, hogy magához térjen, megszaratta Gitont, a herceg Rosette hurkáját kapta be; a püspök Spohie-val, Durcet Zelamirral szopatta le magát; de elélvezni senki sem élvezett el. Átsétáltak az előadóterembe; a szépséges Duclos (...) a szokásnak megfelelően öt passziót mesélt el.

Az első embernek egy ónból készült műfaszt kellett tologatni a seggébe, a szerszám meleg vízzel volt megtöltve, amit az ejakuláció pillanatában kellett neki befecskendezni; magától élvezett el, amúgy hozzá se kellett nyúlni. (...)

A harmadiknál már több felhajtásra volt szükség. Rögtön az elején egy hatalmasat tettetett bele a seggébe;aztán azt kihúzták; szart egyet, megette, amit ő csinált oda, közben ostorral verték. Aztán megint berakták, majd megint kihúzták neki a szerszámot. Ekkor a kurvának kellett szarnia, ő pedig most azt kezdte el enni, amit a kurva csinált neki oda, miközben az ostorral verte. Harmadszor is betolták neki a szerszámot: amikor végzett a lány hurkájával, végre elsült neki, anélkül, hogy hozzá kellett volna nyúlni.

Duclos a negyedik történetben egy olyan emberről mesélt, aki valamennyi ízületét elköttette. Hogy az elélvezés kéjesebb legyen, még a nyakát is megszorították, s ekkor lőtte ki a gecijét a kurva segge felé.

Végül az ötödik történet embere madzagot köttetett a makkjára; a szoba másik végében egy meztelen lány a combja közé fogta a madzag másik végét, s úgy húzta a delikvenst maga után, a hátsó felét mutatva neki. Az illető ettől élvezett el. (...)"