Hatodik nap:

"...a nagydarab, kövér, harminchat éves forma, nagyszájú, pattanásos lány úgy ivott, mint a gödény, kofa módjára káromkodott, mindemellett elég csinos volt. Megjön az elnök; vacsorát tálalnak nekik; mindketten leisszák magukat, nincsenek az eszüknél, egymás szájába hánynak, lenyelik egymás okádékát, majd visszaadják egymásnak, amit csak kölcsön kaptak. Végül elnyúlnak a vacsoramaradványokon meg a sok ocsmányságon, amivel összerondították a padlót. Akkor jövök én, mert a társnőm már magán kívül van, moccani sem bír. Pedig a libertinusunk számára ez a legfontosabb pillanat. Ott fekszik a földön, a fasza áll, és kemény, mint a vas; megmarkolom a szerszámot, az elnök csak habog, káromkodik, aztán magához ránt, megszívja a számat, s úgy élvez el, körbe-körbe forogva, mint egy bika, a mocsárban fetrengve.

Ugyanez a lány nem sokkal ezután legalább ilyen mocskos előadásban részeltetett bennünket. Egy kövér barát, aki csinos summát fizetett neki, széttett lábbal ráült a hasára; a lány combja a lehető legjobban szét volt feszítve és nagyobb bútorokhoz kikötve, hogy ne tudjon ficánkolni. Ahogy így feküdt, csak úgy, tálca nélkül különböző fogásokat tálaltak a hasa aljára. A barát belemarkol kézzel az ételbe, bedugja Dulcineája tátongó picsájába, jól megforgatja benne, s csak aztán eszi meg, miután teljesen átitatta azzal a szósszal, amit a vagina kotyvaszt hozzá neki."